2012. ápr. 11.

GONDOLATOK A KÖLTÉSZET NAPJA ALKALMÁBÓL

 A Színész lelkét szövi bele minden szerepmondatába, minden nap, minden este, minden alakjában. Az író, a költő furcsa mód ugyanezt teszi, csupán csak Ő az, aki először éli meg saját szavait!


Nekünk 
A vers egy illat, egy árnyék, egy fény, egy könny, egy csillanó szempár, Isten érintése... 
Kánonok többszólamúsága és egyeduralma, érték és annak követése, ideológia, hatalom és kultusz...
Koroktól független és kultuszoktól függő, de a szavak erejét minden korban, minden hatalom idején, mindenkinek magának kell megtapasztalnia, akár rá vannak hatással, akár a környezetére. Minden korban voltak és vannak azok, akiket ez a közlés gyönyörűséggel tölt el. Együtt sírnak, együtt borzonganak, együtt nevetnek az alkotókkal. Ők az olvasók, ők a nézők, ők a hallgatók, egyszóval Ők a Befogadók. 



Emlékezzünk ma József Attilára és nem mellesleg Márai Sándorra is, ki ugyanezen a napon született.


Magyar Attila 
művészeti vezető

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése