"...most érzem megint azt a felszabadultságot..."
Este nyolc óra, lassan kezdődik a próba. Öltöztető, kellékes, fodrász, ügyelő, súgó – mindenki a helyén. A rendező, Magyar Attila ellenőrzi a díszletet, egyeztet minden munkatársával. Esztergályos Cecília egy jelenetet próbál éppen Pikali Gerdával és Timkó Eszterrel.
A jelmezes próba előtti szünetben beszélgetünk.
Láttam, ahogy próbáltátok azt a jelenetet, amelyben Köménynéként leckét adsz a vénlányoknak.
Kömény Ignácné – kemény, de van benne valami előkelő.
„A költői varázs létrehozásának alkotó folyamata Tamásinál már a nevek kiválasztásával megkezdődik.” (Taxner-Tóth Ernő)
Kömény Ignácné egy csodálatos asszony. Imádja a fiát, imádta valaha a férjét, ő egy igazi „szeretetcsomag”. Mókát is odaadóan neveli, szépre, jóra tanítja. Varázslatos, ahogy a fiának a szerelemről beszél:
„ A szerelem? Tán leginkább olyan, mint a rózsa. S mint a rózsák között is a legszebb piros rózsa, amelyik, ki tudja mikor, titkon fogamzik... Tán amikor lát egy csillagot, vagy amikor hozzáér egy napsugár... S akkor dobban meg valami, tán a szín, vaj az illat... s osztán teste kezd lenni annak a valaminek, lassan, szép észrevétlen... S ahogy nő-növekszik, kezdi élvezni mind jobbacskán ezt a látható világot is: a szellőt, a meleget, a susogást, a madárénekét, a hajnali csendet, az esti melengetést... S úgy gömbölyödik lassan s bátorodik a szerelemre: hajlandozásra, lepke-csalogatásra...”
Hát nem gyönyörű? A mű szövege csodálatos, úgyhogy el is határoztam, amikor megkaptam ezt a szerepet, hogy Tamási Áron írásaiból összeállítok egy felolvasóestet.
Mert ezt megtanulni… Tíz sor két hónapba telik, mire az embernek rááll az agya.
Szükségünk van ilyen mondatokra, sajnos manapság nem a kedvesség, figyelmesség, megértés jellemzi a hétköznapjainkat.
Az Énekes madár egy összehangolt, egymást segítő színészi játékot kíván.
Szeretek játszani ezekkel az emberekkel. Aradi Balázs, aki a fiam a darabban, még csak 19 éves. Ez az első színpadi szerepe. Az ő lelke olyan tiszta, mint a kristályvíz, de ugyanezt elmondhatom a Magdolnát alakító Mezei Lédáról is.
Bárkit említhetnék a társulatból, nagy összhangban, harmóniában dolgoztunk végig.
Ne feledjük el azt sem, hogy Magyar Attila úgy próbál, olyan rendezői utasításokat ad, hogy a színész szárnyakat kap.
Kazimír Károlynál nőttem fel, az ő színházában töltöttem tizenhét évet. Nem kis szerepekkel a hátam mögött elmondhatom, most érzem megint azt a felszabadultságot, mint akkoriban.
Milyen fogadtatásra számítasz a közönség részéről?
Tamási Áron művében annyi szépség, játékosság, humor van, hogy nem tudom elképzelni, hogy csalódna bárki, aki megnézi.
Várunk mindenkit, aki hisz a mesében!
Varga Gyöngyi
Megelevenedtek ezek a sorok. Magukkal vittek. Köszönöm.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés